Egyedi keresés
Megkésett a hitelezést szabályozó kormányrendelet. Az új szabályozás komoly változásokat nem hoz, a hazai hitelintézetek ugyanis maguktól már korábban szigorítottak hitelezési feltételeiken. A hitelportfolió átalakítására ugyanakkor alkalmas a jogszabály: a frankhitelezés minden bizonnyal lényegében megszűnik...
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány utolsó tavalyi ülésén jóváhagyta a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletet, amellyel számottevően módosította a hitelezési szabályokat. A kölcsönért folyamodók számára a két legfontosabb változás talán a hitelképesség vizsgálatának szigorítása, valamint a devizahitelek összegének maximalizálása volt. Előbbi csak június 11-étől lép életbe, utóbbit azonban már március 1-jétől alkalmaznia kell a hazai bankoknak.
Jövedelem-szabályozás
Jelentős korlátozó tényezőt elsősorban a jövedelmi viszonyoknál hozhat az új jogszabály, a magyar bankokra a válság kirobbanása óta jellemző konzervatív hitelezési politikához képest azonban túl sok szigorításra már nem kell számítani. A kormányrendelet értelmében a jövőben a bankoknak saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, s meg kell határozniuk az úgynevezett hitelezhetőségi limitet, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok forintban csak olyan hitelt adhatnak, amelynek törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg, míg euróban a limit 80, más devizában 60 százalékában maximalizálták az egy havi részletet.
Tatár Attila a Bankweb.hu pénzügyi szakértője az Ecoline kérdésére elmondta: mivel a szabályozás rugalmas (a bankokra bízza a belső szabályzat kidolgozását), a hitelintézetek pedig már jó ideje jövedelemérzékenyek, s emiatt már megszűntették a tisztán fedezetalapú hiteleket, így drasztikus változásokra nem kell számítani ezen a területen.
Hosszabb távon ugyanakkor módosulhat némileg a helyzet. Egyelőre a bankok kockázat érzékenyek, azonban előbb-utóbb normalizálódni fog az ingatlanpiac és ehhez kapcsolódóan a jelzáloghitelezés is ismét növekedhet – a jelenlegi alacsony szinthez képest mindenképpen. Egy-két év viszonylatában ennek megfelelően elképzelhető, hogy a bankok között kialakuló verseny ismét a hitelfelvételek részbeni könnyítését hozhatja. A rendelet lehetővé teszi a feltételek módosítását, azonban a PSZAF ellenőrizni fogja a bankok hitelezési gyakorlatát és kérdés, hogy milyen mértékben fogja engedni a könnyítéseket.
Nagyobb önrész a devizahitelekhez
A szabályozás másik fontos eleme a hitelösszeg maximalizálása. A kormányrendelet értelmében március 1-jétől a hitel összege sem a lakás, sem az autóhitelek esetében nem érheti el a fedezetként szolgáló ingatlan, vagy gépkocsi értékének 75 százalékát, még akkor sem, ha a kölcsönt forintban folyósítják. Devizahitelek esetén még szigorúbbak a feltételek: euróban a fedezet 60, más devizában 45 százalékát nyújthatja a bank.
Tatár Attila jelezte: a szabályozással egyértelműen a hitelállomány összetételének átalakítása a kormányzat célja, s ez minden bizonnyal sikerülni is fog. A jogszabály a svájci frankot bünteti: az előírt rendkívül magas önrész miatt a frankhitelezés minden bizonnyal megszűnik vagy nagyon visszaesik a következő években. Komoly változást a közelmúlthoz képest ugyanakkor ez sem jelentene, az elmúlt hónapokban ugyanis már sem a bankok, sem az ügyfelek nem preferálták az alpesi devizában folyósított kölcsönöket.
A frankhiteleket az egyre kedvezőbb kondíciójú forinthitelek válthatják fel – mondta Tatár Attila, hozzátéve, hogy most már 10 százalék alatti kamattal is hozzá lehet jutni magyar fizetőeszközben nominált kölcsönökhöz, ez pedig már alig drágább a devizaalapú konstrukcióknál. A szakember jelezte: azt, hogy az euróhitelek aránya hogyan alakulhat a teljes állományon belül a következő években egyelőre nehéz meghatározni, elsősorban attól függ, hogyan viszonyul az euróbevezetéshez a magyar lakosság. Az ugyanakkor a forinthitelnél magasabb önrész ellenére sem valószínű, hogy jelentősen csökkeni fog a közös európai pénzben nyújtott hitelek aránya.
A kamatkülönbözettől függ a forinthitelek sikere
Komoly változást az Ecoline által megkeresett bankok szerint sem hoz az új szabályozás. A hitelintézetek nagy része ugyanis már korábban beépítette belső szabályzatába a hitelképességi vizsgálat feltételeit, a jövedelmek alátámasztására szolgáló igazoló dokumentumok körét és a jövedelem és a nyújtható hitel havi törlesztőrészletének arányát, így a jövőben maximum módosítaniuk kell némileg ezen az új jogszabálynak megfelelően.
Az UniCreditnél az Ecoline kérdésére jelezték: a kormányrendelet legfőbb hatása várhatóan az lesz, hogy a forinthitel felé tereli a hiteligénylőket, ugyanakkor hozzátették, hogy emellett a felvett hitelek volumene is csökkenhet valamelyest a kormányrendelet hatására (hiszen a jelenlegi piaci gyakorlatban valamivel magasabb fedezeti arányok mellett nyújtanak hitelt a bankok).
Hasonlóan vélekednek az OTP-nél is, kiemelve azonban, hogy a devizahitelek részaránya leginkább a forint és az euró közötti kamatkülönbözet alakulásától függ majd továbbra is, ami viszont a makrofolyamatok és a monetáris politika függvénye. A hitelintézet ajánlatában jelenleg is kiemelt helyen vannak az ügyfelek számára devizakockázatot nem hordozó forint alapú hitelek, ugyanakkor mindaddig, amíg a kamatkülönbözet nem csökken érdemben, a forinthitelek térnyerése, a bankok és a kormányzat szándékai ellenére is, lassan halad majd.
| H i r d e t é s | |
|
Nincs még hozzászólás. Legyen Ön az első!
