Egyedi keresés
Egyre jellemzőbb, hogy külföldi befektetéseink révén keletkezik bevételünk. S, mind nagyobb számban vannak hazánkban is olyanok, akik nem magyarországi befektetési szolgáltatón keresztül bonyolítják tőkepiaci ügyleteiket.
A hazai magánszemélyek külföldi befektetéseikből keletkező bevételeiket illetően – adott feltételek megléte esetén - különadózó jövedelemként vehetik figyelembe a kamatot, az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amely lényegesen kedvezőbb számukra, mintha az így befolyt pénz személyi jövedelemadó alapjukat növelő tételként jelenne meg az adóbevallásukban.
Az alábbiakban a 2009. december végéig érvényben lévő, tehát az idén május 20-áig benyújtandó adóbevallásnál figyelembe veendő szabályokat vesszük sorra.
Mikor? Mennyit?
A külföldről keletkező jövedelmeket illetően a fő szabály az, hogy minden állampolgár saját országa előírásai szerint adózik, tehát a hazai befektetők külföldről származó bevételeire is alapesetben a magyar adószabályok az irányadók. Ezek alapján a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó abban az esetben vehető figyelembe különadózó jövedelemként, ha olyan országból származik, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
|
Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények |
|
|
Ország |
Jogszabály |
|
Albánia |
1996. évi XCI. törvény |
|
Amerikai Egyesült Államok |
49/1979. (XII. 6.) MT rendelet |
|
Ausztria |
1976. évi 2. törvényerejű rendelet |
|
Ausztrália |
1993. évi XXXVI. törvény |
|
Belgium |
20/1984. (IV. 18.) MT rendelet |
|
Belarusz Köztársaság |
2004. évi CXII. törvény |
|
Brazília |
1992. évi XXVII. törvény |
|
Bulgária |
1996. évi XCII. törvény |
|
Ciprus |
82/1982. (XII. 29.) MT rendelet |
|
Csehország |
1996. évi XCIII. törvény |
|
Dánia |
45/1979. (XI. 10.) MT rendelet |
|
Dél-Afrikai Köztársaság |
1999. évi VII. törvény |
|
Egyiptom |
1995. évi XVII. törvény |
|
Észt Köztársaság |
2004. évi CXXVIII. törvény |
|
Finnország |
66/1981. (XII. 16.) MT rendelet |
|
Franciaország |
65/1981. (XII. 16.) MT rendelet |
|
Fülöp-Szigetek |
2000. évi XVII. törvény, módosítás: 2002. évi VIII. törvény |
|
Görögország |
33/1985. (VII. 1.) MT rendelet |
|
Hollandia |
10/1988. (III. 10.) MT rendelet |
|
Horvátország |
2000. évi XVIII. törvény |
|
India |
2005. évi CXLIV. törvény |
|
Indonézia |
1999. évi X. törvény |
|
Izland |
2005. évi CXLV. törvény |
|
Izrael |
1993. évi LXIII. törvény |
|
Írország |
1999. évi XI. törvény |
|
Japán |
1980. évi 18. törvényerejű rendelet |
|
Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) |
2003. évi XXV. törvény |
|
Kanada |
1995. évi XVI. törvény, módosítás: 1999. évi XII. törvény |
|
Kazahsztán |
1999. évi XIV. törvény |
|
Kína |
1999. évi XV. törvény |
|
Korea |
1992. évi XXVIII. törvény |
|
Kuwait |
1999. évi XVI. törvény, módosítás: 2003. évi LXX. törvény |
|
Lengyelország |
1996. évi XCV. törvény, módosítás: 2002. évi XXVII. törvény |
|
Lett Köztársaság |
2004. évi CXXX. törvény |
|
Litván Köztársaság |
2004. évi CXXIX. törvény |
|
Luxemburg |
1990. évi XCV. törvény |
|
Macedónia |
2002. évi XXXV. törvény |
|
Malaysia |
1993. évi LX. törvény |
|
Marokkó |
2002. évi VIII. törvény |
|
Málta |
1993. évi LXVII. törvény |
|
Moldova |
1999. évi XVIII. törvény |
|
Mongólia |
2000. évi LXXXII. törvény |
|
Nagy Britannia-Észak Írország |
1978. évi 15. törvényerejű rendelet |
|
Németország |
1979. évi 27. törvényerejű rendelet |
|
Norvégia |
67/1981. (XII. 16.) MT rendelet |
|
Olaszország |
53/1980. (XII. 12.) MT rendelet |
|
Oroszország |
1999. évi XXI. törvény |
|
Pakisztán |
1996. évi II. törvény |
|
Portugália |
2000. évi XIX. törvény |
|
Románia |
1996. évi XCIX. törvény |
|
Spanyolország |
12/1988. (III. 10.) MT rendelet |
|
Svájc |
1982. évi 23. törvényerejű rendelet |
|
Svédország |
55/1982. (X. 22.) MT rendelet |
|
Szingapúr |
2000. évi XXI. törvény |
|
Szlovákia |
1996. évi C. törvény |
|
Szlovénia |
2005. évi CXLVI. törvény |
|
Thaiföld |
13/1990. (VII. 25.) Korm. rendelet |
|
Törökország |
1996. évi CI. törvény |
|
Tunézia |
1999. évi XXVIII. törvény |
|
Ukrajna |
1999. évi XXX. törvény |
|
Uruguay |
1999. évi XXXI. törvény |
|
Vietnam |
1996. évi CII. törvény |
| Forrás: Deloitte | |
A 2009. december végéig érvényes adószabályok értelmében a kamatadó 20 százalék.
Az osztalékadó valamely EGT tagállam elismert piacnak minősülő tőzsdéjére bevezetett értékpapíroknál 10 százalék, egyéb esetben 25 százalék, ami mellett az utóbbi esetben 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (EHO) is fizetendő. Az EHO éves plafonja ebben az esetben 450 ezer forint. (Az alábbi táblázat azon tőzsdéket tartalamazza, amelyek az szja törvény szerint elismert piacnak minősülnek, a 10 százalék osztalékadó érvényesíthető.)
| Kód | Név | Ország |
| AMTS | MTS AMSTERDAM N.V. | NL |
| BERA | BOERSE BERLIN (REGULIERTER MARKT) | DE |
| BMFM | DERIVATIVES REGULATED MARKET - BMFMS | RO |
| BOND | BOND VISION MARKET | IT |
| DAMP | DANSK AUTORISERET MARKEDSPLADS | DK |
| DUSA | DUESSELDORFER BOERSE (REGULIERTER MARKT) | DE |
| DUSC | DUESSELDORFER BOERSE QUOTRIX (REGULIERTER MARKT) | DE |
| ETFP | ELECTRONIC OPEN-END FUNDS AND ETC MARKET | IT |
| EXPA | EXPANDI MARKET | IT |
| FISH | FISH POOL ASA | NO |
| FRAA | FRANKFURTER WERTPAPIERBOERSE (REGULIERTER MARKT) | DE |
| FRRF | LE MARCHÉ HORS BOURSE DES OBLIGATIONS LINÉAIRES - DES TITRES SCINDÉS ET DES CERTIFICATS DE TRÉSORERIE | BE |
| FSHX | FISHEX ASA | NO |
| HAMA | HANSEATISCHE WERTPAPIERBOERSE HAMBURG (REGULIERTER MARKT) | DE |
| HANA | NIEDERSAECHSICHE BOERSE ZU HANNOVER (REGULIERTER MARKT) | DE |
| HDAT | ELECTRONIC SECONDARY SECURITIES MARKET | GR |
| ICEU | INTERCONTINENTAL EXCHANGE - ICE FUTURES EUROPE | GB |
| MDIP | MERCADO ESPECIAL DE DÍVIDA PÚBLICA | PT |
| MFOX | NYSE EURONEXT - MERCADO DE FUTUROS E OPCOES | PT |
| MOTX | ELECTRONIC BOND MARKET | IT |
| MTAA | ELECTRONIC SHARE MARKET | IT |
| MTSC | MTS GOVERNMENT MARKET | IT |
| MTSM | MTS CORPORATE MARKET | IT |
| MTSP | MTS-CETO S.A. | PL |
| MUNA | BOERSE MUENCHEN (REGULIERTER MARKT) | DE |
| NDEX | EUROPEAN ENERGY DERIVATIVES EXCHANGE N.V. | NL |
| NORX | NORD POOL ASA | NO |
| OMIP | MERCADO REGULAMENTADO DE DERIVADOS DO MIBEL | PT |
| PLPX | TOWAROWA GIELDA ENERGII S.A. (POLISH POWER EXCHANGE) | PL |
| SEDX | SECURITISED DERIVATIVES MARKET | IT |
| STUA | BADEN-WUERTTEMBERGISCHE WERTPAPIERBOERSE (REGULIERTER MARKT) | DE |
| WBAH | WIENER BOERSE AG AMTLICHER HANDEL (OFFICIAL MARKET) | AT |
| WBGF | WIENER BOERSE AG GEREGELTER FREIVERKEHR (SEMI-OFFICIAL MARKET) | AT |
| XADE | ATHENS EXCHANGE DERIVATIVES MARKET | GR |
| XAMS | NYSE EURONEXT - EURONEXT AMSTERDAM | NL |
| XATH | ATHENS EXCHANGE SECURITIES MARKET | GR |
| XBAR | BOLSA DE BARCELONA | ES |
| XBIL | BOLSA DE BILBAO | ES |
| XBRA | BRATISLAVA STOCK EXCHANGE | SK |
| XBRD | LIFFE BRUSSELS | BE |
| XBRU | EURONEXT BRUSSELS | BE |
| XBSD | DERIVATIVES REGULATED MARKET - BVB | RO |
| XBSE | SPOT REGULATED MARKET - BVB | RO |
| XBUD | BUDAPESTI ÉRTÉKTOZSDE (BUDAPEST STOCK EXCHANGE) | HU |
| XBUL | BULGARIAN STOCK EXCHANGE - SOFIA JSC | BG |
| XCSE | NASDAQ OMX COPENHAGEN A/S | DK |
| XCYS | CYPRUS STOCK EXCHANGE | CY |
| XDMI | ITALIAN DERIVATIVES MARKET | IT |
| XDPA | CADE - MERCADO DE DEUDA PUBLICA ANOTADA | ES |
| XDRF | AIAF - MERCADO DE RENTA FIJA | ES |
| XDUB | MAIN MARKET OF IRISH STOCK EXCHANGE | IE |
| XEDX | EDX | GB |
| XEEE | EUROPEAN ENERGY EXCHANGE | DE |
| XETA | FRANKFURTER WERTPAPIERBOERSE XETRA (REGULIERTER MARKT) | DE |
| XEUC | EURONEXT COM - COMMODITIES FUTURES AND OPTIONS | NL |
| XEUE | EURONEXT EQF - EQUITIES AND INDICES DERIVATIVES | NL |
| XEUI | EURONEXT IRF - INTEREST RATE FUTURE AND OPTIONS | NL |
| XEUR | EUREX DEUTSCHLAND | DE |
| XHCE | RISK MANGEMENT EXCHANGE HANNOVER | DE |
| XHEL | NASDAQ OMX HELSINKI (ARVOPAPERIPÖRSSI) | FI |
| XICE | OMX NORDIC EXCHANGE ICELAND HF. | IS |
| XIMA | INTERNATIONAL MARITIME EXCHANGE ASA | NO |
| XLIF | THE LONDON INTERNATIONAL FINANCIAL FUTURES AND OPTIONS EXCHANGES (LIFFE) | GB |
| XLIS | EUROLIST BY EURONEXT | PT |
| XLIT | VILNIUS STOCK EXCHANGE | LT |
| XLJS | LJUBLJANA STOCK EXCHANGE SEMI-OFFICIAL MARKET | SI |
| XLJU | LJUBLJANA STOCK EXCHANGE OFFICIAL MARKET | SI |
| XLME | THE LONDON METAL EXCHANGE | GB |
| XLON | LONDON STOCK EXCHANGE - REGULATED MARKET | GB |
| XLUX | BOURSE DE LUXEMBOURG | LU |
| XMAD | BOLSA DE MADRID | ES |
| XMAL | MALTA AUTOMATED TRADING SYSTEM | MT |
| XMAT | EURONEXT PARIS MATIF | FR |
| XMCE | MERCADO CONTINUO ESPANOL | ES |
| XMEF | MEFF RENTA FIJA | ES |
| XMON | EURONEXT PARIS MONEP | FR |
| XMRV | MEFF RENTA VARIABLE | ES |
| XNGM | NORDIC GROWTH MARKET NGM AB | SE |
| XOAS | OSLO AXESS | NO |
| XOSL | OSLO BØRS ASA | NO |
| XPAR | EUROLIST BY EURONEXT PARIS | FR |
| XPLU | PLUS MARKETS GROUP - PLUS-LISTED MARKET | GB |
| XPRA | PRAGUE STOCK EXCHANGE | CZ |
| XRIS | RIGAS FONDU BIR®A (RIGA STOCK EXCHANGE) | LV |
| XRMZ | RM-SYSTEM | CZ |
| XSRM | MERCADO DE FUTUROS DE ACEITE DE OLIVA - S.A. | ES |
| XSTO | NASDAQ OMX STOCKHOLM AB | SE |
| XTAL | TALLINN STOCK EXCHANGE (LISTING) | EE |
| XTAR | TALLINN STOCK EXCHANGE (REGULATED MARKET) | EE |
| XTLX | TLX MARKET | IT |
| XVAL | BOLSA DE VALENCIA | ES |
| XVTX | SWX EUROPE LIMITED | GB |
| XWAR | WARSAW STOCK EXCHANGE | PL |
| Forrás: Deloitte | ||
Az árfolyamnyereség-adó OECD, illetve EGT tagállamok tőzsdéjén bonyolított ügyleteknél 20 százalék, a nyereséges és veszteséges ügyletek egymással szembeállíthatóak, a veszteség két évig felhasználható. Egyéb esetben 25 százalék az adókulcs, a veszteséges ügyletekkel a pozitív eredménnyel zárult tranzakciók nyeresége nem csökkenthető és itt is meg kell fizetni 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást.
A fentebbi adónemek számításának részleteit az Ecoline.hu Kamat, osztalék, árfolyamnyereség: Mit kell bevallani? című cikke foglalja össze, az alábbiakban elsősorban azokat a kérdéseket érintjük, amelyekkel jellemzően azok a magánszemélyek találkoznak, akik nem hazai befektetési szolgáltató közreműködésével bonyolítják le külföldi tőkepiaci ügyleteiket.
Kamatjövedelem – Mi sorolható e kategóriába?
Adózási szempontból kamatjövedelemnek tekinthető a bankbetét, valamint minden, bárki számára elérhető kötvény kamata, illetve befektetési jegy hozama, illetve az ezek értékesítéséből származó nyereség. A bárki számára hozzáférhető kitételnél nem kizáró tényező, ha csak adott összeghatár fölött helyezhető el az adott megtakarítási konstrukcióban tőke, a lényeges szempont az, hogy a lehetséges befektetők tekintetében ne legyen korlátozás – emelte ki Veszprémi István.
Ennél komolyabb problémát jelenthet viszont, hogy a befektetési jegyekre vonatkozó hazai szabályozás igen sajátos, így gondot okozhat, hogy a külföldi befektetési társaságokban meglévő részesedésekből származó jövedelmek mikor sorolhatóak a kamatjövedelmek közé, s melyek azok az esetek, amikor az e befektetésekből származó hozamot osztalékként, a részesedés értékesítéséből befolyt összeget pedig árfolyamnyereségként kell figyelembe venni.
E ponton nem lehet általánosan érvényes szabályról beszélni, irányadó szempontként a Deloitte partnerének véleménye alapján azt lehet figyelembe venni, hogy milyen befolyással lehet a befektető (a részesedés hazai tulajdonosa) az adott társaság működésére. Amennyiben például nincs vagy minimális lehetősége van a társaság befektetési politikáját befolyásolni, a befektetésből származó jövedelemre valószínűleg alkalmazhatóak a kamatadóra vonatkozó szabályok, egyéb esetben a hozam osztalékjövedelemként történő adóztatása is elképzelhető. Ki kell továbbá emelni azt is, hogy az ezen részesedések értékesítéséből származó hozam abban az esetben, ha az ügyletet tőzsdén bonyolították le, a tőzsdei árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik.
Vonják vagy vallják?
Az EU tagállamok közötti adatszolgáltatási megállapodás értelmében az unión belüli kamatfizetéseknél a kifizetőhelyek az egyezményt aláíró uniós országok állampolgáraitól a kamatadót nem vonják le, hanem tételes nyilvántartást küldenek egymás adóhatóságainak. Így azok a befektetők, akiknek ilyen államból származó kamatjövedelme van, s megadták a szükséges személyes adatokat annak a pénzintézetnek, amelynél számlájukat vezetik, adólevonás nélkül kapják meg a kamatot – mutatott rá Veszprémi István. Az ez után járó adót év végén, az adóbevallás készítésekor kell bevallaniuk, ezzel együtt a 20 százalék kamatadót befizetniük.
Az egyezményt 3 uniós ország, Ausztria, Belgium és Luxemburg nem írta alá, így ezekben az országokban a kamatadót levonják a hazai befektetőktől is. Ezen esetekben a magyar befektetőknek – az éves adóbevallás elkészítésekor - a külföldön levont adót is fel kell tűntetniük adóbevallásukban. Ha ez kevesebb, mint amennyit a hazai szabályok szerint fizetni kellett volna, akkor a különbözetet be kell fizetni. Ha több – mint például Ausztriában, ahol a kamatadó kulcsa 30 százalék – akkor ezt a tételt külön eljárásban lehet visszaigényelni.
Ez utóbbihoz hasonlóan kell eljárni minden olyan államból származó kamatjövedelemnél, amellyel hazánk a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött. Magyarán az adóbevallásban fel kell tüntetni a befolyt kamatjövedelmet és a kifizetőhely által levont adó figyelembevételével befizetni az adót. Ha azonban a levonás több volt, mint amennyit a magyar előírások szerint kellett volna fizetni, csak abban az esetben lehet visszaigényelni az adót a külföldi hatóságoktól, ha az meghaladta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben szereplő mértéket.
Az utóbbi két kört illetően, az érintett államok adóhivatalai rendszeres, magánszemélyre lebontott kimutatások formájában nem szolgáltatnak egymásnak adatot, kérésre azonban a magánszemélyeket érintő kifizetésekről adnak egymásnak információt.
Osztalék – Adóelőleget kell fizetni?
Az osztalék esetén a kamatadónál említett EU tagállamok közötti egyezmény nincs. Jellemzően valamennyi kifizetőhely von le adót a tulajdonosi részesedés alapján keletkező jövedelmekből. A magyar magánszemélyek az ezen a címen keletkezett jövedelmük bevallásakor a külföldi kifizetőhely által levont adót figyelembe vehetik, s csak az e fölötti tételt kell befizetniük. Ha azonban a levonás több volt, mint amennyit a magyar előírások szerint kellett volna fizetni csak abban az esetben lehet visszaigényelni adót a külföldi hatóságoktól, ha az meghaladta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben szereplő mértéket.
A külföldről származó osztaléknál azonban Veszprémi István felhívta a figyelmet arra, hogy év közben adóelőleget kell fizetni; azaz negyedévente az ilyen címen szerzett jövedelem után, az időszak zárását követő hónap 12-éig az adott bevételre eső adót, továbbá nem EGT tagállam tőzsdéjére bevezetett (azaz 25%-os adókulcs alá eső osztalékot fizető) részvénynél a 14 százalékos EHO-t le kell róni. Ennek elmaradása esetén az adóhivatal az év végi adóbevallás alapján késedelmi kamatot és pótlékot állapíthat meg.
Árfolyamnyereség – A költségek elszámolhatók
Az árfolyamnyereség adózását illetően nincsenek lényegi különbségek a hazai és külföldi befektetési szolgáltatók által alkalmazott gyakorlatban. A szolgáltatók jellemzően adóelőleget nem vonnak, év végén a befektetők kimutatást kapnak a lebonyolított ügyletekről, év közben adóelőleget fizetni nem kell. OECD és EGT tagállamok tőzsdéin kötött üzleteknél (terméktípustól függetlenül) a nyereség és veszteség szembeállítható. Tőzsdén kívüli ügyleteknél azonban erre nincs mód és az így számolt bevétel után EHO is fizetendő.
Érdemes itt mindenképp kiemelni viszont azt, hogy a külföldről származó árfolyamnyereség esetén is lehetősége van a befektetőknek arra, hogy valamennyi az ügyleteikkel összefüggő költségeket a nyereséggel szembeállíthassák: elszámolható tehát például a jutalék, a számlavezetési díj. Lehetőség van továbbá arra is, hogy egy üzletrész értékesítésével összefüggésben felmerült ügyvédi díj költségét figyelembe vegye a befektető, de csak abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható a rendelkezésre álló kimutatások alapján, hogy az adott költség kizárólagosan a konkrét ügylettel kapcsolatosan a befektető saját hozzájárulásaként merült fel.
| H i r d e t é s | |
|
Nincs még hozzászólás. Legyen Ön az első!
