Röviden a befektetési alapokról
Sokan csak kisebb befektethető összeg felett rendelkeznek, bizonytalan az az időpont amikor a pénzre szükségük lehet, továbbá nics megfelelő szakértelmük, tapasztalatuk a befektetési döntések meghozatalához.
Mondhatnánk, hogy rakják be a pénzüket bankbetétbe és kész. Ma már a fenti helyzetben lévő befektetőknek is nagyobb a választási lehetőségük a befektetési alapok megjelenésével. Az 1991. évi LXIII.törvény szabályozza a befektetési alapkezelők és az általuk kezelt befektetési alapok működését.
Az alapkezelők különböző, előre rögzített alapelvek, stratégia alapján befektetési alapokat indítanak, amelyekbe a kisbefektetők pénzét gyüjtik össze.
A befektetők befektetési jegyet vásárolnak, amely az adott alapból való részesedést megtestesítő értékpapír. A jegyek napi értékét az határozza meg, hogy milyen típusú az alap, a kezelő mibe és milyen ügyesen fekteti be a befektetők pénzét.
A befektetési alapkezelés további szereplője a letétkezelő és a forgalmazó.
Az alábbi információk alapján lehet dönteni az egyes alapok közötti választásnál:
- milyen alapról van szó: zártvégű (lejáratig nem váltható vissza, tőzsdén forgalmazható, hosszabb futamidejű befektetés), nyíltvégű (alapkezelő köteles napi árfolyamon adni/venni a jegyeket)
- mibe fektet: állampapír(kisebb kockázat, tervezhetőbb hozam), részvény(nagy kockázat), vegyes(előző kettő valamilyen arányú keveréke), pénzpiaci (rövidtávú befektetés, állampapírok, betét, letéti jegyek), nemzetközi (adott régió értékpapírjaiba fektet), ingatlan, speciális (index, alapok alapja) stb. A nemzetközi alapoknál a devizakockázatról sem szabad elfelejtkeznünk.
- mekkora az összegyűjtött tőkéje (nettó eszközérték): minél nagyobb, annál jobban, rugalmasabban, változatosabban tud vele dolgozni a kezelő.
- egy jegyre jutó eszközérték: az értékpapírok napi árfolyama és darabszámának szorzata az árfolyamérték, ezek összességéből naponta számolják az eszközértéket, amelyből a költségek levonását követően adódik a nettó eszközérték. Ennek az egy jegyre jutó napi értéke alapján számolható ki a hozamunk (vételi és adott napi értéke közötti különbözet).
A részvényalapok a kedvezőtlen tőzsdei hozamok hatására jelentős veszteséget hozhatnak, viszont az árfolyamok emelkedésekor extra hozamok érhetőek el (akár 15-20%/hó).
Jó vételi lehetőséget látunk az ingatlanalapokban, mivel a koncentrált, nagyértékű ingatlanbefektetések várható hozamait jónak ítéljük. A piaci igények figyelembevételével alakították ki a pénzpiaci alapokat, amelyek rövidtávú papírokba (állampapír, betét stb.) fektetnek és pár napos betétek kiváltására is alkalmasak. Likvid pénzek rövidtávú kezelésére vagy befektetések átcsoportosítása esetén jól használhatóak.
A nyíltvégű befektetési jegyek előnyeit az alábbiakban foglaljuk össze:
- kisebb összegért is vásárolható
- gyors, azonnali ügyintézés
- alacsony költségek
- szakértők foglalkoznak a pénzünkkel
- könnyű a befektetett tőke megosztása az egyes alaptípusok között a kockázat csökkentése érdekében
A befektetési alapok hozamait
táblázatainkban összehasonlíthatja.