Szabad felhasználású jelzáloghitelek
Hazánkban ez az egyik leginkább elterjedt hiteltípus. Amikor nagyobb összegű hitelre van szükség, akkor azt a bankok már csak ingatlan biztosíték mellett hajlandóak rendelkezésünkre bocsátani. Akkor azonban már a hitelcél sem annyira érdekli őket...
Ennél a hiteltípusnál általában a bankot a fedezetként felajánlott ingatlan jobban érdekli, mint a hitelfelvevő, hiszen ez az igazi biztosíték. Természetesen a szabad felhasználású jelzáloghitel árazására hatással van a hitelfelvevők jövedelmi helyzete, hiszen a bank kockázata nagyobb, ha jövedelmet csak minimális mértékben tudunk igazolni.
A válságot követően jelentős mértékű hitel szigorításra került sor, a korábbi fedezet alapú hitelezést meg is szüntette a törvény. Lássuk a szigorítások részleteit:Hitelszigorítás 2010.június 11-től
Milyen ingatlant fogad el a bank?
A jelzálog alapú hiteleknél természetesen elsőbbséget élveznek a jó helyen lévő lakóingatlanok: Budapest, annak környéke, Pest megye, a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok, Dunántúl, a kiemelt üdülőövezetek. A nagybankok hitelezési tevékenysége a teljes országra kiterjed, de vannak preferált területek és kevésbé elfogadottak. Az értékbecslés során is érezhetőek ezek a különbségek, de az eltérő mértékű hitelösszegekben is "tetten" érhetőek ezek a különbségek.
Tehát elsősorban a lakóingatlanokat kedvelik a bankok. Aztán a jó helyen lévő építési telkek, üdülők következnek, kertekre, magánszemély nevén lévő üzlethelyiségekre, panziókra, éttermekre már nehezebb hitelt felvenni, főleg nagyobb összegben...
Nem csak az ingatlan elhelyezkedése, hanem annak állapota is sokat "nyom a latban". Az új vagy újszerű, igényes kivitelezésű ingatlanokat jobban kedvelik a bankok, a befejezetlen vagy teljesen vájog épületeket szinte alig hajlandóak hitelfedezetként befogadni.
Az ingatlanról készített fényképek és a legfontosabb adatok (ingatlan állapota, tulajdoni viszonyok) alapján lehetőség van egy előzetes értékmegállapításra, hitelelőszűrésre, amelynek alapján eldönthető, hogy a hitel folyósítható-e és mekkora hitelösszegre lehet számítani.
Mekkora lehet a hitelösszeg?
A szabad felhasználású hiteleket a bankok általában 1-1,5 MFt-tól az ingatlan értékének függvényében szinte korlátlan mértékben hajlandóak rendelkezésünkre bocsátani. A gyakorlatban azonban természetesen vannak korlátok. Általában 50 MFt hitel fölött már nem szívesen hiteleznek, ha nem látják a hitelfelvevők jövedelmi-vagyoni helyzetét megfelelőnek. Nagyobb hitelösszeg esetén már a kíváncsiságuk is nagyobb, azért ekkor már azt is szeretik látni, hogy mire kell a pénz.
Mekkora lesz a hitel az ingatlan értékéhez képest?
Meglátásom szerint az utóbbi években a bankok a kamatok, kondíciók tekintetében kevésbé voltak hajlandóak versenyezni, az egyedi akciók és a folyósítható hitel mértékében inkább zajlott egyfajta verseny. Érthető ez, hiszen a meghirdetett hitelezési arányok mellett is volt lehetőség az értékbecslők megfelelő "irányítása" mellett a hitelezés kockázatának kézbentartására...
A
2010.évi szigorítások aztán egyértelmű hitelezési plafont állapítottak meg. Forint alapú jelzáloghiteleknél az ingatlan értékének maximum 75%-a lehet a hitel, euró alapon 60%, egyéb deviza hiteleknél pedig csak 45%.
Milyen célra vesszük fel a hitelt?
Ha kicsit sarkítom a dolgot, akkor alapvetően három célirány állapítható meg. Véleményem szerint
az igazán megfelelő hitelcél a következő: ingatlan felújítása, bővítése, gyermekek lakáshoz jutásának segítése, kockázatmentes befektetés (újabb kiadásra kerülő ingatlan vásárlása), megalapozott vállalkozási cél, magasabb jövedelműek sokféle hitelének konszolidációja.
A másik gyakori hitelfelvétel a tapasztalatom szerint
a túlzó fogyasztás finanszírozását szolgálja és nagyon veszélyes: autóvásárlás, nyaralás, bármilyen fogyasztás, ami nagyobb mértékű és hosszú távú eladósodáshoz vezet. Még akkor is veszélyes, ha első ránézésre megfelelő jövedelmi helyzetben lévő embereknél következik be. A hosszú futamidő alatt történhetnek és történnek is váratlan események (válás, betegség, haláleset, stb.)
A harmadik csoportja ezeknek a szabad felhasználású hiteleknek
a már bekövetkezett problémák kezelésével kapcsolatos. A túlzott mértékű hitelfelvétel adósság spirálhoz vezet, a hitelfelvevők az egyik hitelt a másikból fizetik, egyre jobban, egyre hosszabb időre adósodnak el, egy idő után már lejárt hitelt kell kiváltaniuk, szinte évente cserélgetik a hiteleket, egyre nagyobbak a költségek és a végén banki adóslistára kerülve szembesülnek azzal, hogy itt a vége: nem tudják a problémát kezelni, jönni fog a végrehajtó...
A saját sorsunkat nekünk kell a kezünkben tartanunk, ne jussunk el eddig a legutolsó stádiumig, jobb a hitelt fel sem venni...
Mibe kerül a hitel?
Látnunk kell, hogy a lakásvásárlási hitelekhez képest a bankok ezeket a szabad felhasználású jelzáloghiteleket kb. 1%-kal drágábban adják. Természetesen a korszerűsítési, lakásfelújítási hitelek kedvezőbb árazásúak, hiszen ez esetben az ingatlan értékét növelő beruházásra kerül sor és valamilyen mértékben a bank a hitel felhasználását is nyomon követi.
Nem csak a költségek magasabbak, hanem a hitelfelvétel mértéke is általában alacsonyabb, mint lakásvásárlás esetén. Ezt azért is fontos látnunk, mert a hitelkiváltás, adósságrendezés ezért is szokott az esetek nagyobb részében pl. egy lejárt hitelnél olyan nehéz - gyakran már lehetetlen - feladatot jelenteni...
A hitel devizaneme
A válságot követően előtérbe kerültek a forint alapú hitelek. Ezeknél már a bank egy irányadó kamatlábhoz (MNB, BUBOR) köti a kamat alakulását, az sokkal korrektebb megoldás, mint a korábbiakban alkalmazott, amikor a bank egyoldalúan módosíthatta a kamatot.
Egyre jobbak a forint hitelek >>>
További elemzések:
- Hitelszigorítás 2010.június 11-től
- Melyik volt a jobb a válság során a forint vagy a devizahitel?
- Hitelfelvétel és törlesztés - eltérő banki árfolyamok
- Melyik hitelt válasszam? Számszaki elemzés,összehasonlítás!
- További elemzések >>>
Egyedi keresés
Kapcsolatfelvétel
